εὐπέτᾰλος,ον,
A. with beautiful leaves, leafy, δάφνα
Pi. Parth. 2.69
; κισσός
Ar. Th. 1000
(lyr.); λεύκη
AP 4.1.19
( Mel. ).
II. asSubst.,εὐπέταλον,τό, = δαφνοειδές , Dsc. 4.146 , cf. Ruf. ap. Orib. 7.26.39 .
2. εὐπέταλος,ὁ, a precious stone, Orph. L. 230 , Plin. HN 37.161 .