ἡβ-ητής,οῦ,ὁ, Dor.
ἡβᾱτάς
IG 9(1).334 ( Locr. ,v B.C.), Berl.Sitzb. 1927.160 (Cyrene),ἁβᾱτάςonly in Call. (v. infr.); Thess.εἱβᾱτάς(q. v.): (ἡβάω):—
A. in one's prime, adult, κοῦροι ἡβηταί
h.Merc. 56
, cf. Call. Lav.Pall. 109 ; βραχιόνων ἡβητὴν τύπον
E. Heracl. 858
.