κᾰκό-γλωσσος,ον,
A. ill-tongued,βοὴ κ. a cryof misery, E. Hec. 661 .
II. bringing evil[on oneself]by one's tongue, of Niobe, Call. Del. 96 .
ill-tongued
κᾰκό-γλωσσος,ον,
A. ill-tongued,βοὴ κ. a cryof misery, E. Hec. 661 .
II. bringing evil[on oneself]by one's tongue, of Niobe, Call. Del. 96 .