ὑλικός [ῡ],ή,όν, (ὕλη)
A. oforbelonging to matter, material,
ὑλικὴ οὐσία
Arist. Metaph. 1044a15
, 1049a36 , Stoic. 2.144 , etc.; ὑ. ἀρχή
Arist. PA 640b5
: τὸ ὑ.
Id. Metaph. 1035a8
, Plot. 1.6.5 : Comp. , Id. 3.5.9 .Adv. -κῶς,opp.ἐντελεχείᾳ,
Arist. Metaph. 1078a31 :—cf. ὕλη
111.2
.
II. Subst. ὑλικόν,τό, perh.woodwork,
εἰς τὰν ἐπισκενὰν τῶν τάφων κ[αὶ τοῦ] ὑλικοῦ
Annuario 8
/ 9.322 (Rhodes,i B. C.).