φᾰεινός,ή,όν(so always in Ep. ), Aeol. , Trag. (even in dialogue, E. Ph. 84 , al.) and Lyr.φᾰεννός, Att.
φᾱνός(q.v.):—poet.Adj.,
A. shining, radiant,
πῦρ
Il. 5.215
; σελήνη
8.555
; Ἠώς
Od. 4.188
; ὄσσε
Il. 13.3
; χαλκός
12.151
; κασσίτερος
23.561
;ὀρείχαλκος, χρυσός,
Hes. Sc. 122 , 142 ; κρητήρ
Il. 3.247