χᾰριεντ-ίζομαι,
A. to be witty, jest,
Ar. Fr. 166 , Pl. R. 436d ;σπουδῇ χ. to jestin earnest, Id. Ap. 24c ; χ. ἐν οὐ χαρίεντι καιρῷ
D.H. Lys. 14
, cf. 13 .—Late in Act. , Procop. Arc. 9 .
2. χ. ἐξ ἀναφορᾶς make a charming use of. . Demetr. Eloc. 141 .