ἄπαυστος,ον,
A. unceasing, never-ending,
Parm. 8.27 ; αἰών
A. Supp. 574
(lyr.); βίος
Pl. Ti. 36e
; ἄτα
S. Aj. 1187
(lyr.); ἄ. καὶ ἀθάνατος φορά
Pl. Cra. 417c
, etc.Adv.
-τως
Arist. Mu. 391b18
, Corn. ND 34 .
2. not to be stoppedorassuaged, insatiable,
δίψα
Th. 2.49
; γνάθοι