δυσπαρα-μύθητος[μῡ],ον ,
A. hard to appease, Pl. Ti. 69d , Plu. Mar. 45 .
II. admitting no consolation,συμφορά, πάθος, J. AJ 2.9.2 , Poll. 3.101 .
hard to appease
δυσπαρα-μύθητος[μῡ],ον ,
A. hard to appease, Pl. Ti. 69d , Plu. Mar. 45 .
II. admitting no consolation,συμφορά, πάθος, J. AJ 2.9.2 , Poll. 3.101 .