ἀκοσμ-έω,
A. to be disorderly, offend, οἱ ἀκοσμοῦντες
S. Ant. 730
, Ph. 387 , Lys. 14.13 , D. 24.92 , Hyp. Fr. 14 , Arist. Ath. 3.6 ;ἀ. περί τι offendin a point, Pl. Lg. 764b .
to be disorderly, offend
ἀκοσμ-έω,
A. to be disorderly, offend, οἱ ἀκοσμοῦντες
S. Ant. 730
, Ph. 387 , Lys. 14.13 , D. 24.92 , Hyp. Fr. 14 , Arist. Ath. 3.6 ;ἀ. περί τι offendin a point, Pl. Lg. 764b .