θαυμ-αστικός,ή,όν,
A. inclined to wonderoradmire, Arist. EN 1125a2 , Stoic. 2.62 , Plu. 2.41a ;τινος
Str. 2.3.4 .
II. expressing astonishment, [ἐπιρρήματα] D.T. 642.8 .Adv.
-κῶς, εἰπεῖν
Ph. 1.648
;ἔχειν, διακεῖσθαι, Id. 2.95 , J. AJ 8.6.5 , cf. Phld. Mus. p.36 K.