θεο-μῑσής,ές,
A. hated by the gods, opp.θεοφιλής, Pl. Euthphr. 7a , R. 612e , Them. Or. 16.21c a: Sup.
-έστατος
Pl. Lg. 917a
, Ph. 1.653 .Adv.
-σῶς
Poll. 1.22
.
II.
Act. ,hating God, Ar. Av. 1548 (ubiv.Sch.), Ph. 2.597 , Suid. (θεομίσης v.l. inAr.l.c.).