ἁμαρτ-ία,ἡ,
A. a failure, fault,
τῶνδ' ἁ. δόμων
A. Ag. 1197
, etc.; οὐ τῇ ἑαυτοῦ ἁμαρτίᾳ χρῆσθαι
Antipho 4.3.4
;ἁ. δόξης errorof judgement, Th. 1.32 .
2. in Philos. and Religion,guilt, sin,
Pl. Lg. 660c , al., Arist. EN 1148a3 , al., LXX Ge. 18.20 , al., Ev.Jo. 8.46 ,al.