καλλωπ-ιστής,οῦ,ὁ,
A. one who adorns himself, dandy, opp.φιλόκαλος, Isoc. 1.27 , cf. Arist. Rh. 1401b24 , Phld. Vit.Herc. 1457 .
9. καλλωπ-ιστικός,ή,όν, = καλλυντήριος , c. gen., Arr. Epict. 2.23.14 :ἡ -κή(sc.τέχνη)the art of embellishment, Gal. 14.766 .