κατακτός,ή,όν, (κατάγνυμι)
A. capable of being broken, Arist. Mete. 385a14 ; θραυστὸν καὶ κ., ἀλλ' οὐ θλαστόν
Id. HA 523b10
.
II. (κατάγω)to be sunkorlet down, of a kind ofκότταβος, Pherecr. 66 , Ar. Pax 1244 , cf. Ath. 15.667e .
capable of being broken
κατακτός,ή,όν, (κατάγνυμι)
A. capable of being broken, Arist. Mete. 385a14 ; θραυστὸν καὶ κ., ἀλλ' οὐ θλαστόν
Id. HA 523b10
.
II. (κατάγω)to be sunkorlet down, of a kind ofκότταβος, Pherecr. 66 , Ar. Pax 1244 , cf. Ath. 15.667e .