μοιχ-ικός,ή,όν,
A. adulterous, λέκτρα
Ps.-Phoc. 178
; ᾠδαί
Ath. 15.697b
; of persons, Plu. 2.18e ;μ. διαβολαίaccusationsof adultery, Luc. Cal. 14 .
adulterous
μοιχ-ικός,ή,όν,
A. adulterous, λέκτρα
Ps.-Phoc. 178
; ᾠδαί
Ath. 15.697b
; of persons, Plu. 2.18e ;μ. διαβολαίaccusationsof adultery, Luc. Cal. 14 .