οὐροβόρος,ον, (οὐρά)
A. devouring its tail, δράκων
PMag.Lond. 121.587
, PMag.Osl. 1.184 , Olymp.Alch. p.80
B. ; cf.οὐρηβόρος.
devouring its tail
οὐροβόρος,ον, (οὐρά)
A. devouring its tail, δράκων
PMag.Lond. 121.587
, PMag.Osl. 1.184 , Olymp.Alch. p.80
B. ; cf.οὐρηβόρος.