πήλῐνος,η,ον, alsoος,ον
D.Chr. 31.152 : (πηλός) :—
A. of clay,ἀνδριὰς π. Arist. Metaph. 1035a32 ;οἱ π.clay figures, D. 4.26 ;τοῖχοι π. Plu. Dem. 11 ; π. εἰκόνες
D.Chr.
l. c.; π. βωμός
Com.Adesp. 341
;π. ὀξύpointed nestof clay, built by the mason-bee, Arist. HA 555a14 ; π. ἔργα
PPetr. 3p.143
(iii B. C.).