σπουδασ-τέος,α,ον,
A. to be sought for zealously, X. Lac. 7.3 .
II. σπουδαστέον,one must bestir oneself, be earnestoranxious, περί τινος
E. IA 902
(troch.); ἐπί τινι
Pl. R. 608a
; ὑπέρ τινος
Isoc. 6.91
; ὅπως . .
Arist. EN 1c98
b5 : so pl., -αστέα περί τι
Hierocl. p.62
A.